Lichtneckert András: A balatonfüredi gyógyfürdő első "állandó közorvosa" PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2013. május 03. péntek, 20:51

Havranek József, a füredi gyógyfürdő első „állandó közorvosa”

 

Már a savanyúvízről szóló 1783. évi jelentés szerzői, Prandt Ignác és Winterl Jakab professzorok szükségesnek tartották a füredi fürdőorvosi állás megszervezését. A helytartótanács 1783. szeptember 9-i leiratára a veszprémi káptalan kifejtette, hogy a Savanyúvíznél szükség van állandó orvosra és seborvosra, patikusra azonban nincs, mert az itteni jövedelméből nem tudná eltartani magát, és a közeli veszprémi patikából beszerezhetők a gyógyszerek. Az orvos bírja a fürdőt felkereső nép bizalmát, kinevezéséről a vármegye határozzon, gyakorlati és elméleti alkalmasságát a királyi egyetem vizsgálja meg. Mivel nem tud megélni 4-5 havi bevételeiből, fizetést kell kapnia, ezzel szemben a seborvos a fürdők hasznából és egyéb bevételeiből tartsa fenn magát. Az orvos és a seborvos felügyeletét bízzák a veszprémi főorvosra, mivel a betegek őt hívták leggyakrabban a Savanyúvízhez, és sok tapasztalatot szerzett a savanyúvízzel való kúrákban.

A helytartótanács 1784. április 19-i leiratában elfogadta a veszprémi káptalan javaslatát, szükségesnek tartotta az állandó orvosi és seborvosi állás megszervezését, akiknek a fizetésére a fürdőtulajdonos tihanyi apátságot kötelezte. Az apát, megelőzni akarván a fürdőorvos kinevezését, 1785. április 30-án közölte az uralkodóval, hogy a Savanyúvíznél összesereglő betegek orvosi ellátásáról Havranek Józsefnek, Veszprém megye főorvosának a közreműködésével gondoskodik. Havranek azonban nem hagyhatta el a vármegyei állását, ezért királyi dekrétummal mégis Oester­rei­chert, Prandt és Winterl jelöltjét nevezték ki a fürdő orvosának.

A Szívkórház falára helyezett emléktábla szerint a füredi savanyúvízi gyógyfürdő első fürdőorvosa 1785-től 1806-ig Oesterreicher Manes József volt. Oesterreicher valójában csak 1786-ban kapta meg a kinevezését, a Bencés Rend visszaállítása után, 1802-ben elbocsátották az állásából, majd hosszas huzavona után megkapta még az 1803. évi fizetését és a félévi fizetésének megfelelő végkielégítést. Őt és utódait helyesebb lenne fürdőfőorvosnak nevezni, mert a magánorvosoktól eltérően fix fizetésük, azonkívül hatósági feladataik is voltak. Az ilyen orvosokat physicus-nak nevezték, mint pl. a vármegyei tiszti főorvosokat. Az orvos (medicus) feladata a belső, a seborvosé (chy­rurgus) a külső bajok gyógyítása volt. Egymás dolgába nem avatkozhattak bele, a seborvos a fürdő­orvos alárendeltje volt.

Havranek József neve a veszprémi várban ma is álló Havranek házról ismert. Veszprém vármegye közgyűlésén 1770. szeptember 22-én a Bécsből jött Havraneket 500 forint fizetéssel és ingyen kvártéllyal felfogadták vármegyei főorvosnak, elődjét, Schoretits Mihályt ugyanis meghívták a nagyszombati egyetemre, ahol az orvosi fakultás professzora lett. Hav­ranek egészen a haláláig a hivatalában maradt, 1813. február 8-án követte őt az utód, Zsoldos János.

Havranek 1804-ben írt Animadversiones (Észrevételek) című szakvéleményében megemlítette, hogy 33 éve, azaz 1771 óta kezdte vizsgálni a sava­nyú­forrás vizét a királyi tanácsosi rangban lévő Joseph Franz Skollo­niccsal, a helytartótanács egészségügyi tanácsosával és ritkábban egy Gilg nevű orvossal együtt. Állítását megerősíti Haiszler György győri orvos 1804. február 6-án kelt levele, amelyben kifejtette a véleményét a füredi savanyúvíz erejének a meggyengüléséről és a fürdőorvosi állás szükségességéről. Az első kérdésre válaszolva azt javasolta, hogy hallgassák meg Hav­ranek József megyei főorvost, aki több mint 30 éve végez forrásfelújításokat és jól ismeri a kutat. A második kérdésre kifejtette, hogy a fürdővendégek két osztályba sorolhatók: az egyik felüdülés (recreatio) és a hely meglátogatása (visitatio) végett jön, a másik idült betegséggel küzd és ágyhoz kötött. Előbbieknek igen ritkán van szükségük orvosra, utóbbiak otthon gyógyíttatják magukat. Ezért azt javasolta, hogy tisztes jutalmazással bízzanak meg egy Füredhez közel lakó orvost, aki a hét két-három napján, szükség szerint többször is a fürdőn tartózkodhat.

A fürdőorvosi állásról folyó vitában Novák Krizosztom főapát 1804. február 6-án hajszálpontosan fogalmazta meg Havranek státusát, a Savanyúvíz „régi és korábbi állandó közorvosának” nevezve őt. Havranek füredi szerepét és tevékenységét a magánorvos és a kinevezett fürdőorvos közé helyezte, mert a fürdő tulajdonosa és közönsége elfogadta őt, megyei főorvosi hivatala és szakértelme nagyobb tekintéllyel ruházta fel, mint egy magánorvost, azonkívül alkalmassá tette arra, hogy hatósági tevékenységet is végezzen a forrásnál. Értett a bonyolult, nagy hozzáértést és több szakember együttműködését megkövetelő forrásfoglaláshoz. Később a fürdőidény megnyitása előtt a forrás kitisztítása, a forrásvíz hőmérsékletének és vízhozamának a meg­állapítása, a forrásvíz minőségének az ellenőrzése a kinevezett fürdőorvos rendes évi kötelezettségévé vált. Hav­ranek szakértői tevékenységének legfontosabb dokumentuma a forrás állapotáról és az 1784-ben elvégzett forrásfoglalásról készített, 1784. május 8-án kelt latin nyelvű jelentése. Ez alapján Skollo­nics egészségügyi tanácsos elkészítette az összefoglaló jelentését, amelyre válaszul II. József a helytartótanácson keresztül kiadta a forrás védelmét és a sa­vanyúvízi fürdőtelep fejlesztését szolgáló nagy horderejű rendelkezéseit.

A savanyúvízi gyógyfürdőt 1702-től működtető seborvosok és Havranek József orvosi tevékenységének jelentőségét nem szabad a magyar egészségügy korabeli sanyarú állapotából kiragadva értékelni. Becslés szerint 1720 táján 37 orvosdoktor, 19 gyógyszertár és 120 seborvos-borbély volt az országban, és vármegyék sora volt or­vos (medicus) nélkül. Az egyik divatos európai gyógyfürdőnek, a csehországi Fran­zens­badnak is csak 1795-től volt fürdőorvosa, addig a közeli Eger (ma Cheb) város orvosa látta el a fürdőorvosi teendőket. A Nagyszombaton 1770-ben elindult hazai orvosképzés után egy évvel Hav­ranek József orvosi működését a füredi gyógyfürdőn azonos értékűnek kell tekinteni 1786-tól kinevezett utódaiéval.

 

Lichtneckert András

Módosítás dátuma: 2013. június 10. hétfő, 17:04