Selters és Balatonfüred PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2012. január 11. szerda, 20:21

Párhuzamos történetek Európában

 

Selters. Balatonfüred Magyarország híres gyógyfürdőhelyei közé tartozik. Maga a város nem csupán szép Balaton-parti fekvésének köszönheti von­z­erejét, hanem főleg forrásai gyógyhatásának, melyek savanyúvízi források csakúgy, mint Niederseltersben. Ez azonban nem az egyedüli közös vonás a két településben. Korábban minden bizonnyal legalábbis gazdasági kapcsolatok állottak fenn a két település között, minthogy Füreden seltersi vizes korsókat találtak. Az Interneten keresztül Lichtneckert András történész kiderítette, hogy mely községből származnak a korsók, és felvette a kapcsolatot dr. Norbert Zabel polgármesterrel, hogy többet is megtudjon a dologról. E kutatások eredménye egy közös német-magyar munka egy kétnyelvű könyv formájában „Párhuzamos történetek Európában – Parallele Ge­schichten in Europa” címmel.

A könyv magában foglal egy magyar ill. német nyelvű tanulmányt: az egyik dr. Zabel magyar nyelvre lefordított tanulmánya a niederseltersi gyógy­forrás történetéről 1536 és 1994 között, a másik a balatonfüredi gyógy­fürdőhely 1863-ból származó német nyelvű leírása, melynek szerzője Heinrich Mangold füredi fürdőorvos.

Amikor Mangold „történelmi, fizikai-kémiai, orvosi, gazdasági és társadalmi szempontból” írta le Füredet, a niederseltersi ásványvíz keresett exportárucikk volt, s létezett ott – noha elég szerénynek mondható – gyógyfürdőzés is. A 19. század második felében Mangold szerint Balatonfüred, mely mindaddig „csupán a szórakozást és a kikapcsolódást szolgáló helyként volt ismert, ahol csak a játéknak és táncnak hódoltak”, fokozatosan fejlődött ki gyógyfürdőhellyé. A gyógyforrásoknak Valerius császár felesége általi felfedezését a mese világába utalja, minthogy szerinte minden történelmi alapot nélkülöz. Mint mondja, a korábbi történelem- és földrajzi könyvek is említést tesznek Füredről, csakúgy, mint a tőle nem messze fekvő Tihanyról, nem úgy azonban a gyógyvizéről. Mangold szerint csak 1632-ben és 1644-ben történik futólagos említés egy forrásról, „mely puskalövésnyire található a tihanyi vártól”, és csak 1694-ben akadhatunk részletes leírására: „A Balaton partján, félórányira a szigettől és a vártól, a nádas mögött található a tihanyi savanyúvízi forrás, melynek vize két helyen tör elő a talajból, néhány lépésnyi körzetben mocsarassá áztatva azt. A forrás mennyei, tiszta, frissítő, pezsdítő, jó hatással van a gyomorra és a belekre, aminek okán a pásztorok és partlakók szívesen felkeresik.” 1770 körül a füredi forrást hivatalosan is rögzítik, amikor körülötte néhány kisebb épület is épül. 1798-ban a forrás közelében felépül az első fogadó és egy kis fürdőház is a mai helyén. A fejlődés további állomásaként említi Mangold egy kórház építését 1826-ban, az összes forrás feltérképezését és kiépítését 1831-ben, egy savókúra-létesítmény és egy gőzfürdő létrehozását 1853-ban. Füred ezáltal előnyt szerzett a szomszédos forrásokkal szemben.

A niederseltersi gyógyforrás sorsa, amely, mint a neve is mutatja, már a koratörténeti időkben ismert volt, már kevésbé mondható szerencsésnek. A gyógyforrás kifejezett említésére csak 1536-ban kerül sor „savanyúvízi forrás melletti rétek” formájában. Rendkívüli gyógyhatását Dr. med. Jakob Tabernaemontanus 1581-ben írta le Frankfurtban megjelent „Az új vízkincs” című könyvében tíz oldalon. A forrásnak többek között a légúti-, gyo­mor-, vese- és epebetegségekre kifejtett hatását számos írás dicséri. A seltersi víz számos alkotóeleme hasonló arányban fordul elő a vérsavóban.

Lichtneckert András történésznek sikerült feltárnia és bemutatnia Balatonfüred és Selters története és kereskedelmi kapcsolatai közötti párhuzamokat – írja dr. Bóka István füredi polgármester a német-magyar nyelvű könyv előszavában. Mindkét település gyógyforrásaik savanyú vizének köszönhette felemelkedését és hírnevét. Selterst és Balatonfüredet a Kannen­bäckerlandban előállított kőkorsók kötik össze, amelyekben a seltersi víz a 19. század első felében Magyarországra is eljutott. A seltersi polgárok minden bizonnyal sok mindent fel­ismernének abból, amit Heinrich Mangold fürdőorvos 1863-ban leírt, a balatonfüredi polgárok pedig a niederseltersi forrás dr. Norbert Zabel által megírt izgalmas történetében könnyen felfedezhetik saját településük történetét, sőt problémáit is. Seltersi kollégájához hasonlóan a polgármester üdvözölte a másfél évszázadra félbeszakadt kapcsolatok újrafelvételét a két település között: „Meg kell becsülnünk a múltunkat; ha ezt elmulasztjuk, akkor nem lehetünk otthon a világban, sem Seltersben, sem Balatonfüreden.”

Dr. Zabel és a „Goldener Grund” történelmi egyesület a német-magyar barátsághoz való hozzájárulásként értékeli Lichtneckert András munkáját és a német-magyar könyvprojektet. Lichtneckert a kiadást nem csupán tanulmányával, hanem pénzügyileg és ötleteivel is támogatta. Stephan Höck sel­tersi lakos, aki Németországba vitte a megrendelt könyveket, szívélyes fogadtatásban részesült Balatonfüreden. A seltersi családok, akiknek rokoni kap­csolatai vannak Magyarországon, beszerezték a könyvet a családjaik szá­mára, akikre az mély hatással volt. Lichtneckert Andrásnak sikerült ezenfelül felkeltenie a seltersi polgárok érdeklődését a balatonfüredi gyógyfürdő iránt, mely sok közös vonást mutat a seltersivel.


Nassauische Neue Presse, 2007. december 31.

Frankfurter Neue Presse online, 2007. december 31.

Rhein-Main.net, 2007. december 31.

Fordítás: V. Szabó László

Módosítás dátuma: 2012. szeptember 09. vasárnap, 17:39