Erzsébet császárné elmaradt balatonfüredi látogatása (1866) PDF Nyomtatás E-mail
Írta: liki   
2013. július 04. csütörtök, 17:18

Erzsébet császárné elmaradt balatonfüredi látogatása (1866)

 

Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő (1837–1898) 1854. április 24-én lett Ferenc József császár hitvese, 1867. június 8-án a Nagyboldog­asszony-, mai nevén Mátyás-temp­lom­ban pedig törvényesen a magyarok királynéja. Az 1866-ban kitört és vereséggel végződött porosz–osztrák háború után a magyarok ügyét támogatta, és segítette a kiegyezés létrejöttét.

A házasságában és a bécsi udvarban boldogtalan, emiatt sok időt távol töltő, gyakran utazó "Sisi" 1866-ban tervbe vette, hogy a május hónapot a balatonfüredi gyógyfürdőn tölti. Bayer kormánytanácsos 1866. március 26. táján megjelent Füreden és Écsy László fürdőfelügyelő kíséretével megtekintette a fürdőtelepet. Écsy 1866. április 7-én táviratot kapott a bécsi udvartól, majd felutazott Pestre, ahol április 9-én kézhez vette Bayer levelét, amelyből megtudta, hogy a császárné május 5-én Győrön, Székesfehérváron át vasúton érkezik Siófokra, onnan a Kisfaludy gőzössel Füredre, ahol június elejéig fog maradni. A fürdőfelügyelő nem tudhatta, hogy az előző napon Bismarck porosz kancellár Ausztria ellen irányuló katonai szövetséget kötött Olaszországgal.

Bayer közölte, hogy a fölséges asszony „nem mint császárné vagy királyné, hanem mint fürdővendég” szándékozik Füreden tartózkodni. A császárné magának és személyzetének – a felügyelői iroda és Orzo­venszky Károly fürdőorvos két szobáján kívül – lefoglalja az egész Újfürdőházat. Házbért fog fizetni. Kertre, istállóra és fészerre is szüksége lesz, amelyeknek a szomszédos Esterházy birtokon lévő kert, ugyanott az istálló 12 lóra és a fészer négy hintóra megfelel. Egy-egy szoba kell a főlovászmesternek és a főko­csisnak, kettő a lovászoknak, egy a nyergeknek és szerszámoknak.

Alig egy hónap maradt az előkészületekre. A császárnéhez illő új bútorokat kellett venni és festetni, de úgy, hogy „ne legyen szaga”. A fürdőt május 5-én, a savóintézetet 15-én, a hidegfürdőket 20-án meg kellett nyitni. Megtették az előkészületeket, megvették a bútorokat, lefoglalták a szállást. Erzsébetet nagy várakozással és reményekkel várták Füreden, mivel egy gyógyhely rangján a legtöbbet az uralkodóház tagjainak a látogatása emelhetett. „Császárné őfelsége új epochát csinyál Füreden, Pesten mindenki örvend, hogy a felséges császárné Füredre jön, csak jó idő legyen” – írta derűlátón Écsy április 9-én Simon Zsigmond tihanyi apátnak. Bad Ischlre, a császári család nyári fürdőjére gondolva, voltak olyan elképzelések a tulajdonos Bencés Rendben, hogy a füredi gyógyhely fejlődéséért azzal lehetne a legtöbbet tenni, hogy háztelket adnának a Habsburgoknak.

Látod, milyen hangulatban vagyok. Ez biztosan attól van, hogy szünet nélkül kapom a poroszországi háborúról szóló híreket.. – írta május 1-jén Erzsébet édesanyjának, és május 5-én a császárné főudvarmestere értesítette Écsyt a látogatás elmaradásáról. Simon Zsigmond apát május 7-én csalódottan ér­tesítette a főapátot: „Amitől kezdet óta féltem, bekövetkezett. Tudniillik, hogy megtesszük az előkészületeket, és Felséges Asszonyunk mégsem fogja Füredet legmagasabb látogatásával szerencséltetni. … Reményünk meghiúsulása valóban csapás Füredre nézve nem csak jelenleg, hanem a jövőre is.” Kevés vigaszt jelentett, hogy Écsy „példátlan buzgalma és lankadatlan tevékenysége” elismerést kapott. Bayer kormánytanácsos – a hamarosan kirobbant porosz–osztrák háborúra célozva –, közölte, hogy a császárnénak ebben az időben császár őfelsége, az ő legfenségesebb férje mellett és szeretett gyermekei közelében van a helye. A császárnénak már két év óta a legmagasabb kívánsága Füred meglátogatása volt, ezért Bayer úgy vélte, hogy más alkalommal sor kerül majd a császárné füredi nyaralására, azaz a látogatás elhalasztatott, de nem töröltetett – „aufgesch­oben ist nicht auf­gehoben”.

Az elmaradt látogatásból mégis profitált Balatonfüred. Május 9-én Majláth György főkancellár értesítette a főapátot a császárné érkezéséről, és közölte, hogy őfelsége látogatása miatt most már elkerülhetetlen a „távsürgönyi állomás” felállítása Füreden, amelyet mint az ország egyik elsőrangú és leglátogatotabb fürdőhelyét be kell vonni a birodalmi távirati hálózatba.

A sporttörténet számon tartja, hogy a látogatás hírére a mágnások vitorlásokat hozattak a Balatonra, hogy méltóképpen szórakoztassák a magyarok körében népszerű Sisit. Gr. Széchényi Béla a Fertő-tóról elhozatta Angliából kapott hajóját, Nagycenkről még egy jachtját. 1867. március 16-án Erzsébet védnöksége alatt alakult meg a Balatonfüredi Yacht Egylet, amelynek a parancsnoka gr. Széchényi Béla lett.

Erzsébet elmaradt látogatására emlékeztettek sokáig a számára vásárolt bútorok, amelyek évekig a fürdőintézet leltárának részét képezték. A császárné számára hat helyiséget – előterem, zeneterem, hálóterem, bu­doár, szalon és ebédlő – készítettek elő. Az előszobában 8 db „tapa­cérozott” (kárpitozott) diófaszék és egy márványoszlopos asztalka fogadta volna a belépőt. A zenetermet és a sza­lont a francia módi szerint hasonló bútorokkal rendezték be, még a francia nevükkel kerültek be a leltárba: diófa pamlag, kisebb és nagyobb karszékek (fauteuil), szalonasztalok, trumeau asztal, chaislon, tabouret (zsámoly). A hálóteremben francia mosdószekrény tükörrel, mosdószekrényke, bársonnyal bevont toalett­asztal, chiffon (ruhaszekrény), friseur szék (fodrász szék), a budoárban posztóval bevont íróasztal, írószék, könyvszekrény homályos üveggel, pamlag, nagy karszékek, aranyozott székek. Az ebédlőben a konzolasztal körül a tapacérozott székekre tizenketten ülhettek le. Vettek még őfelsége számára egy nagy álló tükröt és imazsámolyt.

Tévhit, hogy a füredi fürdő fejlesztését a császárné tervezett látogatása indította el 1866-ban, Écsy fürdőfelügyelő ugyanis már 1865. november 30-án megküldte a fejlesztési elképzeléseit a főapátnak. Kétségtelen, hogy a császárné elmaradt látogatása rávilágított a füredi gyógyhely hiányosságaira, segített abban, hogy a Bencés Rend vezetői egy európai színvonalú fürdőhely létrehozása végett belefogjanak az 1866–1872. évi beruházásba.

1889-ben az Erzsébet udvar, 1913-ban az Erzsébet Szanatórium elnevezés jelezte, hogy az 1866-os látogatás elmaradása ellenére is tisztelettel emlékeztek rá Füreden.

Módosítás dátuma: 2013. július 15. hétfő, 19:09